HírekTörténelemKultúraSportTudományVásártérMustármagvakVendégkönyv
Főoldal Sport Mező Ferenc
A+ | A-

Az írást feltöltötte: klicsko
Mező Ferenc
2004. Szeptember 21. 15:48:07

Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc (1885, március 13., Pölöskefőn - 1961. november 21., Budapesten)

E két időpont közötti 76 esztendő alatt végzett igen aktív és céltudatos tevékenységével, fáradhatatlan munkásságával örökre bejegyezte nevét a sporttörténet írás és az olimpiai mozgalom fejlesztéséért legtöbbet tevők halhatatlanjai közé.

Hat éven keresztül a nagykanizsai gimnázium tanulója volt, majd Zalaegerszegen fejezte be középiskolai tanulmányait, és tett érettségi vizsgát. Egész fiatal kora óta szerelmese volt a sportnak, a testedzésnek. Említésre méltó kuriózum, hogy a gimnázium negyedik osztályának év végi bizonyítványában csak latinból és tornából kapott jelest, és ez a - mai szemmel is érdekes - minősítés megszabta élete további irányvonalát. Az atlétikán kívül a birkózás, a tenisz és a céllövészet is kedvenc sportjai közé tartozott, de szívesen ült le játszani a sakktábla mellé is.

Az érettségi után beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karára, ahol latin és görög nyelvből tanán oklevelet szerzett. Tibullus a magyar irodalomban c. doktori értekezését egyhangúan kitüntetéssel, summa cum laude fokozattal ismerték el. Az 1913/14-es tanévben kinevezték a zalaszentgróti polgári fiúiskola igazgatójává. Innen vonult be katonai szolgálatra. Az I. világháború alatt 32 hónapot töltött a fronton. Leszerelését követően Nagykanizsán volt tanár.

Dr. Mező Ferencnek a sport iránti olthatatlan szeretete közel egyidős a klasszika-filológia iránti szenvedélyével, de mindig szívesen kutatott nemzetünk múltjának egyéb területein is Ezekből a forrásokból fakadt az 1920-as évek elején az az elhatározása, hogy idejét és tudását az egyetemes és a hazai mûvelődéstörténet egyik jelentős részének, a magyar és az ókori testedzés históriájának tanulmányozására fordítja. Ennek elkészülte után visszatért a klasszikus ókorhoz. Végiglapozott minden olyan ókori irodalmat, amelyből a legcsekélyebbnek látszó adatot is remélte. Jegyzetei és cédulái egyre szaporodtak, mígnem 1926-ban - kutatómunkája során - rájött arra, hogy hosszú évekre lesz szüksége, amíg valamennyi ókori író alkotását feldolgozhatja, leszûkítette témakörét, és úgy határozott, hogy egy időre csak az ókori olimpiai játékok történetét írja meg.

Tudomására jutott, hogy az 1928. évi amszterdami olimpián a mûvészeti versenyeken az irodalmi kategóriában sporttal kapcsolatos lírai drámai és epikai mûvekkel lehet pályázni, de a kéziratok terjedelme nem haladhatja meg a 20 ezer szót. Az Országos Testnevelési Tanácsnál örömmel vették Dr. Mező jelentkezését. Mivel kéziratban lévő munkája az előírásoknál sokkal terjedelmesebb volt, azt három részre osztotta, és mindegyikkel külön-külön kívánt versenyezni. A versenykiírás szerint azonban egy-egy mûfajban országonként csak három pályázattal lehetett versenyezni, és közben mások is jelentkeztek, az OTT úgy határozott, hogy Dr. Mező munkájának csak az első részét nevezi be a mûvészeti versenyekre, de a másik két részt is elküldi Amszterdamba, hogy a bíráló bizottság teljes egészében lássa a munkát. Igen nagy örömet jelentett, hogy a bizottság a pályázat mindhárom részét együttesen elfogadta. Dr. Mező munkáját 15 alkotás közül a legjobbnak ítélték, tiszteletére felvonták az árbocra a piros-fehér-zöld zászlót, eljátszották a Himnuszt, de ő maga nem lehetett jelen. Esztergomban értesült olimpiai győzelméről, és talán ekkor fogant meg benne végérvényesen az elhatározás, hogy egész életét az olimpiai mozgalomnak, a sporttörténeti kutatómunkának fogja szentelni.

Az olimpiai győztes irodalmi munkát 1929-ben adták ki magyarul, röviddel később - több kiadásban - megjelent németül, majd az 1961-ben Japánban - saját anyanyelvükön - kiadott mû egy távoli ország méltó elismerése volt a világhírû olimpiatörténész munkásságának.

Pedagógiai tevékenysége mellett igen nagy szerepe volt abban, hogy javaslata alapján Olimpiában tovább folytatták a múlt század harmadik harmadában Ernst Curtius göttingiai régész által megkezdett, de anyagi eszközök hiánya miatt 6 év után abbahagyott ásatásokat. Ezeket a sportlétesítmények jelentős részének feltárása, a feltárt leletanyag rendezése után, 1940 őszén abbahagyták, majd a II. világháború után Emil Kunze vezetésével újból folytatták, és be is fejezték.

Dr. Mező a II. világháborút követően rögtön bekapcsolódott a magyar sportélet megindításába. 1946. február 12-én javaslata alapján olyan határozat született hogy a Magyar Olimpiai Bizottság önálló szervezetként kezdje meg mûködését A szervezési munkálatok előkészítésére létrehozott bizottság elnöki tisztére dr. Mező Ferenc kapott megbízást. 1947. február 10-én meg alakult a Magyar Olimpiai Bizottság, amelynek ügyvezető alelnökévé dr. Mezőt választották meg. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1948. február 17-én értesítette, hogy kiemelkedő olimpiai munkássága elismeréséül a NOB tagjai sorába választotta, ezt a tisztséget haláláig töltötte be.

Az 50-es évek közepétől egymás után jelentek meg magyar és idegen nyelven sporttörténeti munkái. Ezek közül ki kell emelni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megbízása alapján összeállított Az újkori olimpia címû igen értékes és a maga nemében addig egyedülálló könyvét, mely a magyar nyelven kívül németül, angolul, franciául, oroszul és szlovákul jelent meg. Több évtizedes sporttörténeti kutatómunkája mellett - a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a Magyar Olimpiai Bizottságban viselt tagságán kívül - sok területen vállalt társadalmi tisztséget, melyeket mindig a legnagyobb odaadással látott el. (Többek között: a Magyar Olimpiai Társaság főtitkára, a Testnevelési Tudományos Tanács tagja, a tanács Sporttörténeti Bizottságának elnöke, a Magyar Lövész Szövetség Igazgató Tanácsának tagja, a Zala-Kanizsa Football Club díszelnöke, a Magyar Atlétikai Szövetség Propaganda Bizottságának előadója, a Magyar Testneveléstudományi Társaság elnöke stb.)
Bejelentkezés
Login név:
Jelszó:
Hirdetés
Trianon Múzeum

Aranyugar

Szavazás
Melyik államformát tartod szívedhez leginkább közelebb állónak?
Demokrácia
Kommunista diktatúra
Fasiszta diktatúra
Királyság
Alkotmányos monarchia
Anarchia

Eddigi szavazások
Hirdetés
phpHost

Nemzeti Napló