Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
74.08 KB
2008-01-15 14:03:15
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
743
4832
Rövid leírás | Teljes leírás (14.23 KB)

A cikk a következő könyvből származik (508-509. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:

ZALAMERENYE


ZALAMERENYE
Lakosság száma: 277 fő
Külterület: 1342 ha
Belterület: 57 ha
ZALAMERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
8747 Zalamerenye, Jókai u. 2. Telefon: (93) 340-702



BASIC INFORMATION
Accessibility: The village of Zalamerenye lies northeast of Nagykanizsa, 3 km írom the Nagykanizsa-Keszthely road. It is accessible on an access road. The nearest railway station is 15 km away.
Római katolikus templom
Characteristics: The first written hints to the territory date írom 1082 and 1203, the latter document mentioning the village itself as Nlerena. The Turks leveled the village twice, in 1548 and in 1566, but the area was soon repopu-lated. In the pást decades, the popula-tion has dropped. The number of reg-istered unemployed is 19, most of them unskilled. The residents of Zalamerenye have always lived on agri-culture. Vine growing and hog farming are the most important activities. The main attractions of Zalamerenye are the landscape and nature in the vicinity of the village and the nearby Kis-Balaton. There is alsó a scenic footpath to the nearby Zalakaros, the famous spa.

Zalamerenye község Nagykanizsától északkeletre, a Nagykanizsa-keszthelyi országúttói három kilométerre fekszik. Vasútvonal csak 15 km-re van innen Zalakomárban. A garabonci bekötőutat 1926-ban építették, a község kövezett útja néhány évtizeddel ezelőtt készült el. Fekvése alapján ideális üdülő- és kirándulóhely lehetne. Nagyon közel van a Kis-Balaton is, amely különleges adottságaival idegenforgalmi vonzerőt is kölcsönöz a falunak. Ugyancsak kirándulási lehetőség az a turistaútvonal is, amely ösz-szeköti Zalakarossal, a híres gyógyfürdővel.
Történelem
Az első telepet a Gyöp lelőhelyen - Pribina korából - találták. 1024-ben Szent István adománylevélben a zalavári apátságnak adományozta a területet. Elnevezésére írásos forrás 1082-ből, 1203-ból ismert Merena néven, ekkor már a veszprémi káptalané az addigi királyi birtok, Imre király adományaként. Majd a zalavári apát magának tulajdonította, pedig IV. Béla a veszprémieket erősítette meg a terület birtoklásában. Mátyás király pedig a zalaváriakat részesítette előnyben. Merene alakja 1327-ből (1335: Melenee) való (1368: Mere-nye). A szláv Mrena, horvát mrena = mrána személynévvel hozható kapcsolatba. Az bizonyos, hogy egyik legrégibb Árpád-kori falunk. Határa a Zala folyóig terjedt, ez nyilván bete-metődött holtágat jelentett. Az 1203-as határjárás itt szőlőket említ, három háznép szolgát, halászati joggal. 1333-ban a Boldogságos Szűz tiszteletére templomot avattak, papja Benedek volt. E román templom alapfalait századunk elején termelte ki egy eke. Itt székelt a birtoktest kezelője, a magister, Merenye ezért gyorsan fejlődött, s csakhamar a környék egyik legjelentősebb településévé vált. A legfőbb jövedelemforrásuk a bor volt. 1444-ben körülbelül 4000 köbölnyi termett.1531-ben 8, 1542-ben 24, 1548-ban 29 portája volt a veszprémi káptalannak. Ez utóbbi évben 6 új ház is épült.1560-ban Nagy Komár elfoglalt több községet, így Merenyét is. Az 1550-es években a káptalan gabona- és bortized jövedelmét Thury G...

Insert failed. Could not insert session data.