Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
26.42 KB
2008-05-07 11:21:37
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
831
3780
Orosztony - Ki kicsoda Zala megyében 1996 446old.

A részlet a következő könyvből származik:

Cím: Ki kicsoda Zala megyében?
Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.)
Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.]
Kiadás jelzés: 1996
Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996]
ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"]
Szakjelzet: 920
Cutter: K 45
Nyelv: magyar
Oldalszám: 806 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:

OROSZTONY

Orosztony Nagykanizsa körzetéhez tartozó, 541 lakosú település. Föltehetőleg már a honfoglalás előtt lakott volt. Első írásos említése 1251-ben: Vruztun. Bizonytalan eredetű, valószínűleg szláv településnév. Ha a község mellett elfolyó patakról, az 1254-ből adatolt Wrustin-ról kapta a falu a nevét, akkor mint víznévről átvonódott helynév magyar, akárcsak a templomcím átvonódásából keletkezett nevek.
Orosztony a középkorban a zalavári apátság jobbágyközsége volt. Három különálló településből állt: Alsóorosztonyból, Felsőorosztonyból és Baksaházából. A török uralom idején, 1571-ben Alsóorosztony területén
esett el Thury György, Kanizsa várkapitánya. Emlékét kopjafa őrzi, a dűlőt pedig Táltostemetőnek hívják. A falut teljesen felégették a törökök. A templomot 1778-ban építették újjá. Ekkor már egy-beolvadt Alsó- és Felsőorosztony, Baksaháza 1908-ig őrizte önállóságát.
A község lakosságának megélhetést a mezőgazdaság biztosított. Fejlett állattenyésztési kultúráját a megyén túl is ismerték, iparosréteg csupán a mezőgazdasági termelés kiszolgálására alakult. Orosztony 1945 előtt és az azt követő években körjegyzőség székhelye volt. Határában a II. világháború után két termelőszövetkezet alakult, melyek később egyesültek, s hozzájuk csatlakozott később a kerecsenyi téesz. A községben 1949-ben gépállomás létesült.
Orosztony az ötvenes és a hatvanas években élte fénykorát. Lakosságának lélekszáma meghaladta az 1200 főt. 1970-ben a községet Gelséhez csatolták, s 1972-ben a helyi téesz is csatlakozott a gelseihez. Tizenhat éve, 1980-ban körzetesítették az iskolákat. Az orosztonyi és a kerecsenyi felső tagozatosok azóta a 12 kilométerre lévő Gelsén tanul-nak. Az 1990-es választások után Orosztony és Kerecseny ismét körjegyzőséget hozott létre Orosztonyban. Az önkormányzat újraindította az alsótagozatos helyi oktatást, de a felső tagozat az alacsony tanulólétszám változatlanul Gelsére jár iskolába. A képviselőtestületben Vercz Károly polgármester, Szöllösi Tiborné alpolgármester, vállalkozó, Csönge József nyugdíjas, Gerencsér Antal vállalkozó, Horváth Zoltán autóbuszvezető és Németh Józsefné nyugdíjas tevékenykedik. Az önkormányzati intézmények sorában találjuk a napközi otthonos Thury György Általános Iskolát, és az óvodát. Orosztony a zalaszabari és a kerecsenyi betegeket is ellátó háziorvosi szolgálat
központja. A falu gazdasági életének főszereplője a gelsei Március 15. Termelőszövet-kezet, melynek területe Orosz-tony határáig húzódik. A Fagyártmány Üzem huszonöt orosztonyi lakost foglalkoztat. A község úthálózata megfelelő, a falu vezetékes ivóvízzel 1993 óta ellátott. Az országos távhívó telefonhálózatba 1995-ben kapcsolták be. Orosztony civil életében két egyesület ját-szik szerepet: az 1889 óta működő önkéntes tűzoltóe-gyesület és az 1991-ben alakult sportegyesület.

Insert failed. Could not insert session data.